Véletlen?

A jóslások nagy jelentőséget tulajdonítanak a véletlennek. Ez sok mindenkinek abszurd, mert nem veszi a fáradtságot, hogy közelebbről is megismerkedjenek ezzel a jelenséggel. Aki úgy gondolja, hogy semmi sem véletlen az sokszor találkozik az értetlenséggel, a mások által hangoztatott szavakkal, hogy „puszta véletlen”, „ostoba véletlen” vagy „vakszerencse”. És ami neki fontos, az másoknak értelmetlen, jelentéktelen. Sok embernek érthetetlen, hogy valaki felnőtt fejjel jelentőséget tulajdonít egy véletlenszerűen kihúzott kártyákból kialakuló rendszernek.

De mi is a véletlen? A természeti népek nem ismertek "véletlen"-t, a világ minden jelenségében törvényszerűséget, értelmet gyanítottak. A modern ember megismert egyes törvényeket, és az ismeretlenek helyére a véletlent állította. Így alakult ki a modern világ jellemző felfogása: a valóságot a törvény és a véletlen "egyensúlya" jellemzi. Ezzel a "véletlen" az "ismeretlen" fedőneve lett. A véletlentől - minden előzetes vizsgálat nélkül - megkövetelik a teljes kötetlenséget, minden lehetőség teljes egyenlőségét, más szóval: a modern véletlen egy elméletileg kialakított, a valósággal csak részlegesen, esetlegesen érintkező vakvéletlen. Már maga ez a "vak" jelző is azt jelzi, ha jobban meggondoljuk, hogy kell legyen nem teljesen "vak" véletlen is, különben nem kellene a "vak" jelzővel megkülönböztetni a vakvéletlent a (nyilván nem vak) véletlentől.

A véletlen szó a régi nyelvekben nem található meg. A XIV. században létrehozott műszó, hogy megnevezhessék a kiszámíthatatlant. Előtte az emberek isteni tevékenységeket láttak abban, amit nem értettek vagy amire nem számítottak. Csak a XVII. századtól kezdték negatív értelemben is használni a „véletlent”, ami előtte nem volt leértékelő fogalom. A felvilágosodás korától tartják a véletlent kiszámíthatatlan rendbontónak, megvetendő kivételnek. Csak az utóbbi évtizedekben értékelődött fel ismét az emberek szemében a véletlen fogalma és jelentőségteljes dolgokat ismertek fel benne.

Spirituális szempontból az idő nemcsak mennyiség, ami különösebb jelentőség nélkül eltelik. Az időnek minősége is van és minden pillanat jelentéssel bír. Ez fontos minden jóslási módszerben. Az óra az idő mennyiségét mutatja. A csillagok állása, egy véletlenszerű alakzat megmutathatja, hogy mit jelent az adott pillanat. A teljesség elve alapján a kérdés és a válasz egy egységet alkot. A kérdés feltevésének pillanatában már ott az adott válasz is a világmindenségben. Ha felismerjük a pillanat minőségét, akkor a jelképekből a válaszokat is kiolvashatjuk. Ez a véletlen lényege: egy véletlenszerű alakzat képszerűen bemutathatja a pillanat minőségét, a választ a kérdésre. Ez a közös jellemzője a jóslási módszereknek, amelyek lehetővé teszik a jelképrendszerek értelmezését.

Az asztrológia a csillagok állását elemzi, a régi kínaiak cickafark-pálcikákat vetettek és az emberiség egyik legősibb bölcsesség-könyvében, a Ji Chingben keresték meg a kialakult hexagrammok jelentését, a Tarot a kártyákból olvas. Az idő minősége minden szinten megnyilvánult. Ezért nem kérdés az, hogy melyik jóslási módszer a jobb. A fontos az, hogy melyik jelképrendszert tudja a kérdező a legjobban értelmezni.

Sok ember számára a szép magyarázatok ellenére elfogadhatatlan, hogy ekkora jelentőséget tulajdonítsunk a véletlennek, mert mindenki tudja, hogy ha ötször kivetjük a kártyát ugyanarra a kérdésre, egészen biztos más válaszokat kapunk minden alakalommal. Ezért kételkednek a véletlen alapú jóslásban és csodálkoznak, hogy milyen hiszékenyek a tanácsot kérők. De ez egy téves szemlélet, mert nem veszi figyelembe a pillanat minőségét. A példánál maradva, minden kártyalerakás más-más pillanathoz tartozik, ezért megismételhetetlen. A kirakott kártyák jelentése azon az egyedi, véletlenszerű alakzaton alapul, amely visszaadja az adott pillanat minőségét. A természetéhez tartozik, hogy megismételhetetlen. A jóslás párhuzamba állítható az álmok világával. Nem kell ötször álmodni valamit, hogy az álom jelentését komolyan vegyük. Minden jóslásnál feltett kérdésre az első jóslat a döntő, a továbbiaknak alárendelt jelentése van, vagy nem hordoznak üzenetet.

Mennyire megbízható a Jósda.hu tanácsa?

Vakon megbízhatunk a jóslásokban? Valóban sohasem hazudnak? Természetesen sem a fizikai világ bármely jelensége, sem a jóslás nem képes arra, hogy a segítségével eljussunk egy tökéletesen helyes és objektív igazsághoz. Ez azonban nem csorbítja a jóslás üzenetének tartalmát és jelentőségét. A jóslások üzenete olyan, mint egy bölcs öregember tanácsa, amelyet szívesen meghallgatunk és célszerű komolyan vennünk, megszívlelnünk. De helytelen, ha ezért valaki „eladja a lelkét”, függővé válik a jóslatoktól és kibújik a felelősség alól.
A Jósda.hu jó szolga – de rossz uralkodó, ez az oldal mottója, ami rámutat a mértékre is. Ha valaki fel akarja használni a josda.hu üzenetét, az bizonnyal hasznos tanácsot kap. Aki aláveti magát a jóslatok uralmának és csak azt teszi, amit a jóslat megenged, az bizonyosan rosszul tesz valamit.