Népi kalendárium

Melyik a gonoszjáró nap? Mit jósolnak a napok, a természeti jelenségek? Mit jelent, ha megszólal a pacsirta?

Őseink sok-sok megfigyelését, tapasztalatát már-már elfeledjük, ezért új rovatot indítottunk a Jósda.hu jobb oldalán, a második oszlopban: a Népi kalendáriumot. Itt megtalálják a következő napok ősi magyar névnapjait, eseményeit vagy időjósló természeti jelenségeit is. Április első napjáról kiderül, hogy miért is ez a bolondok napja.

A következő hét napra ezt írja a Jósda.hu népi kalendáriuma:

(A cikk a hírdetés után folytatódik)

Enyészet Hava (november) 28. napja
Bájos -
Stefánia napja, a nôi név az István férfinév párja.

Enyészet Hava (november) 29. napja
Maksa - A Mordvinok egyik törzse.
Taksony napja, férfinév török eredetû, régi magyar névbôl ered. Jelentése vitatott: egyes nézetek szerint elégedett, jóllakott, mások szerint vad, féktelen, szilaj.

Enyészet Hava (november) 30. napja
Szüvellô - A szívismerô tündér neve.
András napja. Szent András apostol a keleti egyház védôszentje az I. században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért hívják az ilyen keresztet andráskeresztnek.
András napja a legjelentôsebb házasságjósló, varázsló nap. A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Például böjtöltek, a párnájuk alá férfi ruhanemût rejtettek.
A téli évnegyedkezdô mulatságok napja. András-nap utáni vasárnap kezdôdik advent, ettôl kezdve karácsonyig lakodalmas táncos összejövetelt nem tartanak.
Sokfelé ilyenkor már disznót vágnak, mert a hús már eltartható.

Álom Hava (December) 1. napja
Csák - Ütô - türk.
Eligius napja, a franciaországi Noyon püspöke († 660 táján), patkolókovács, majd ékszerész és ötvös volt, mellette a király tekintélyes tanácsadója. Urának halála után pappá szenteltette magát. Sokat buzgólkodott a pogány germánok megtérítésén.
Több nyugat-európai tájon régi foglalkozására emlékezve, a beteg lovak orvosa. Ilyenkor levágott lólábbal is ábrázolják. Ennél nevezetesebb azonban másik patronátusa. A középkori Európában az aranymívesek védôszentje. Mesterségének eszközeivel: kalapáccsal, csipesszel szokás ábrázolni.

Álom Hava (December) 2. napja
Aranka - Aranyocska
Melinda napja, a nôi név irodalmi eredetû: ezt a nevet adta Bánk bán feleségének D'Ussieux francia író 1775-ben egy elbeszélésében és Katona József innen vette át drámájához.

Álom Hava (December) 3. napja
Kemecse - Csónakocska, kis hajó - türk.
Advent 1. vasárnapja
Ferenc napja, Xavéri Ferenc elôkelô navarrai család sarjadéka, a Jézus Társaság egyik leghíresebb tagja, az Egyháznak Pál után alighanem legnagyobb térítô apostola (1506-1552), aki Távol-Keleten, fôleg Indiában és Japánban töltötte élete java részét. Az indiai Goa városában temették el. Az itt dühöngô pestis elmúlását mindjárt az ô közbenjárásának tulajdonították. 1622-ben avatták szentté.

Álom Hava (December) 4. napja
Zala - Patak, folyóvíz - indoeurópai
Borbála napja, népünk ajkán olykor Borbál, Borbálya, ókeresztény vértanú († 306). Borbála, akit apja ítélt halálra és saját kezüleg végzett ki, az utolsó perceiben így imádkozik Jézushoz: valaki az te szent nevedrôl megemléközik, és az én halálomról, bocsássad meg minden ô bûneit, és ne emléközzél meg róla az nagy ítéletnek napján.
Borbála a jó halál védôszentje.
Az állandó életveszélyben forgó bányásztársadalomnak Borbála a legtiszteltebb közép-európai védôszentje.
Szent Borbála füve (Barbarea stricta) ôseinknek kelevény, himlô, villámcsapás ellen kedvelt orvossága volt.
A Borbála-nap hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca-napéhoz, de a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Borbála-napkor nem szabad fonni. A Mura-vidéken azért nem nyúlnak a rokkához, mert Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, és a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának.
Nem szabad varrni, akárcsak Lucakor, mert bevarrná