Népi kalendárium

Melyik a gonoszjáró nap? Mit jósolnak a napok, a természeti jelenségek? Mit jelent, ha megszólal a pacsirta?

Őseink sok-sok megfigyelését, tapasztalatát már-már elfeledjük, ezért új rovatot indítottunk a Jósda.hu jobb oldalán, a második oszlopban: a Népi kalendáriumot. Itt megtalálják a következő napok ősi magyar névnapjait, eseményeit vagy időjósló természeti jelenségeit is. Április első napjáról kiderül, hogy miért is ez a bolondok napja.

A következő hét napra ezt írja a Jósda.hu népi kalendáriuma:

(A cikk a hírdetés után folytatódik)

Jégbontó Hava (február) 20. napja
Álmos - Árpád atyja, az Árpád-ház ôse.
Álmos napja, a török eredetû régi magyar név, Árpád fejedelem apjának a neve. Jelentése: megvett, megvásárolt, más feltevések szerint: szerzô. Az álom szóból való származása vitatott, de a legenda szerint anyja, Emese álmot látott, ezért nevezte fiát Álmosnak.

Jégbontó Hava (február) 21. napja
Réva - Atilla és Buda testvére.
Eleonóra napja, a nôi név az arab Ellinor névbôl ered és több nyelv közvetítésével lett népszerû. Elôbb spanyol közvetítéssel jutott el Franciaországba, majd onnan Angliába, ahol népszerû lett.

Jégbontó Hava (február) 22. napja
Küne -
Üszögös Szent Péter napja különös nevét - a kutatás feltételezése szerint - egy elhallásból nyerte: a "cathedra Sancti Petri" középkori magyar fordítása: "Szent Pétör ü székössége" változott "üszögös"-sé, és így alakult ki az ehhez kapcsolódó hiedelemkör:
Ezt a napot szerencsétlennek tartják, ezért semmilyen munkához nem fognak, tyúkot nem ültetnek, az asszonyok nem nyúlnak a lisztbe, félve attól, hogy üszögös lesz a búza, megfeketedik a tojás.
Turán például úgy tartották, hogy ezen a napon nem szabad sem szántani, sem vetni, mert üszkös lesz a gabona.
Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idô.
Amilyen az idô ezen a napon, olyan lesz József-napkor is.

Jégbontó Hava (február) 23. napja
Gyopár -
Alfréd napja, a germán eredetû férfinév. Elemeinek jelentése: tündér + tanács.

Jégbontó Hava (február) 24. napja
Solt - Régi krónikások szerint Solta, a Zsolt név korábbi alakja.
Jégtörô Mátyás napja: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." Ugyancsak ismert szólás: "Mátyás, Gergely két rossz ember", mely arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni.
A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat.
Csépán a Mátyás-napi tojásból kelt libát marakodósnak, veszekedôsnek tartották. Turán úgy vélték, hogy "húsosfejû", idétlen, nyomorék liba kelne ki. Székelykevén piros ceruzával jelölik meg a Mátyás-napi lúdtojásokat. Itt úgy vélik, ha kikel, a kisliba eltûnik, de ha sikerül, akkor jó gúnár lesz belôle.
A halászok a Mátyás-napkor fogott halat az egész évi szerencsés halászat elôjelének tekintették. Ezt a halat Baranyában "Mátyás csukájának" emlegetik.
A hideg idô jó termést, a szeles idô kevés tojást jelzett. Szlavóniában, ha az idô havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében.
Esô esetén attól ta

Jégbontó Hava (február) 25. napja
Gejza - Nemes, uralkodó; 950 évvel ezelôtt Gyeücsa változatban élt.
Géza napja, a régi magyar férfinév, valószínûleg török méltóságnévbôl keletkezett, a jelentése hercegecske. A Géza név, ahogy ma használják, nem felel meg a régi kiejtésnek, 19. századi hibás olvasásnak köszönheti eredetét.

Jégbontó Hava (február) 26. napja
Menyétke -
Edina napja, a valószínûleg germán - latin eredetû nôi név, legvalószínûbb, hogy az Éda alakváltozata, de lehet, hogy az Edna névbôl ered.