Népi kalendárium

Melyik a gonoszjáró nap? Mit jósolnak a napok, a természeti jelenségek? Mit jelent, ha megszólal a pacsirta?

Őseink sok-sok megfigyelését, tapasztalatát már-már elfeledjük, ezért új rovatot indítottunk a Jósda.hu jobb oldalán, a második oszlopban: a Népi kalendáriumot. Itt megtalálják a következő napok ősi magyar névnapjait, eseményeit vagy időjósló természeti jelenségeit is. Április első napjáról kiderül, hogy miért is ez a bolondok napja.

A következő hét napra ezt írja a Jósda.hu népi kalendáriuma:

(A cikk a hírdetés után folytatódik)

Újkenyér Hava (augusztus) 11. napja
Szalók - Balkezes - türk.
Zsuzsanna napja, ókori egyiptomi eredetû név, mely héber közvetítéssel került át más nyelvekbe, jelentése: lótuszvirág. Nôi névként csak a héberbe történt asszimilációja után volt használatos, sosanna formában. (Jelentése: "liliom".)

Újkenyér Hava (augusztus) 12. napja
Delinke -
Klára napja, latin eredetû nôi név. A Klára a latin clarus melléknév nônemû alakjából származik, jelentése: világos, fényes, ragyogó, híres.

Újkenyér Hava (augusztus) 13. napja
Ipoly - Meglocsoló - indoeurópai.
Radegundis napja, e néven és ugyane napon két szentet is tisztelnek: egy thüringiai származású frank királynét, aki Poitiers városában kolostort alapított, és apácaként fejezte be életét († 587). A másik egy jámbor augsburgi szolgálólány, aki a XIII. században élt.

Újkenyér Hava (augusztus) 14. napja
Özséb - Istenfélô - görög, Nagyboldogasszony, az anyaság ünnepe.
Marcell napja, a férfinév latin eredetû. A Marcellus családnévbôl származik, ez pedig a Marcus becézôjébôl. Nôi párja: Marcella. A név jelentése: Mars isten papja.

Újkenyér Hava (augusztus) 15. napja
Estilla - Vörösmarty alkotása a Levente c. költeménybôl.
Nagyboldogasszonynapja, az egyház Mária mennybemenetelét ünnepli ezen a napon. A legrégebbi ún. parancsolt ünnep, mivel szent István Szûz Mária oltalmába ajánlotta az országot. A Boldogasszony elnevezés a kereszténység elôtti istenanyát jelentheti. Sokféle búcsúnap. Van olyan település, ahol háromnapos táncmulatságot is rendeznek ilyenkor a fiatalok.
Boldogasszony ágyának nevezik a gyermekágyás asszony ágyát, melyet lepedôkkel takarnak el.
Szokás, hogy e napon gyógynövényeket szentelnek mg, mellyel késôbb a betegeket füstölik.
Az asszonyok számára e naptól folyóvizekben tilos volt fürödni.
Nagyboldogasszony napja derült idejével a jó gyümölcs- és szôlôtermés elôhírnöke.
A búzát ekkor kellett szellôztetni, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.
Az ekkor keltetett tyúkok lesznek a legjobb tojók.
Lôrincével ellenkezôen az jósolja, hogy: ha derült az idô, akkor remélhetünk jó szôlôt, sok gyümölcsöt.

Újkenyér Hava (augusztus) 16. napja
Tomor - Vas - türk.
Rókus gazdag francia család gyermeke volt (1195 - 1227), Montpellier városában született. Korán elárvult, vagyonát szétosztotta a szegények között, majd Rómába zarándokolt.
Útközben az itáliai pestisjárvány betegeit a kereszt jelével gyógyította. Rómából visszatérôben ô is megbetegedett. Piacenza mellett egy kunyhóban húzta meg magát, ahol a jámbor hagyomány szerint angyal ápolta és egy könnyelmû, de késôbb jó útra tért úriember kutyája hordta neki a kenyeret. Ezért szokták kutyával ábrázolni, amely lábsebét nyalogatja.
Rókus a ridegen tartott szarvasmarhák védôszentje.

Újkenyér Hava (augusztus) 17. napja
Ilona - A Heléna magyar alakja.
Jácint napja, görög eredetû férfinév, amely a görög mitológiai névnek a latin Hyacinthus formájából származik. Magának a jácint virágnak (Hyacinthus orientalis) a neve is egy mondai alak nevébôl származik. A monda szerint a gyönyörû Hyacinthus Apolló kedveltje volt, akit maga az isten sebzett halálra egy diszkosszal. Az egyik változat szerint véletlen baleset volt, míg a másik szerint az isten féltékenysége állt a végzetes diszkoszvetés hátterében. A jácint virág pedig az ifjú férfi kiserkenô vérébôl fakadt