Az ember az őt körülvevő természetet figyelve, a természet által meghatározva alakította ki eszközeit. A tudomány csírái ott rejtőzködnek a primitív korszakok ismeretanyagában. A gyűjtögetés során az ember megismerkedett a természettel - növénytani, állattani, éghajlattani ismeretekre tett szert. Megismerte a csillagászat alapjait, s a tűzgerjesztéssel, a különféle szerszámok elkészítésével fizikai, matematikai, kémiai alapismeretei is gyarapodtak. Hamarosan törvényszerűségeket ismert fel, képes lett az elvonatkoztatásra, újabb és újabb szerkezetek létrehozására.
Idővel nemcsak a természetes anyagokat, hanem a természetes energiákat is képes lett hasznosítani. Hasznosítja az emberi erőt, a nagyobb kifejtést igénylő munkákhoz az állati erőt, majd olyan egyszerű szerkezeteket alkot, amelyekkel a vizet és a szelet is munkára fogja. Az ember bár állandó harcban állt és áll a természettel, része annak, s a közvetlen környezetében otthonosan érzi magát. Hogy megfelelően tudjon alkalmazkodni, a természet jelenségeit, változásait állandóan figyelnie kellett. Az időjóslások is az ilyen állandó megfigyelések, közvetlen tapasztalatok eredményei, amelyekből az idők folyamán természetesen kirostálódtak a téves megállapítások. A szabadban élő, dolgozó emberek, a pásztorok állandóan ki voltak téve az időjárás szeszélyeinek, s így jó helyi előrejelzést tudtak adni.
Nézzünk meg néhány tapasztalaton alapuló időjóslást:
Eső
Eső lesz,
ha udvara van a holdnak;
ha szivárvány látszik a hold körül;
ha a hold színe nagyon sárga;
ha reggel szivárvány van;
ha bokrosodnak a felhők;
ha a távoli hegy közelinek látszik;
ha "pipázik a hegy;
ha elmarad a hajnali harmat;
ha messzire hallatszik a harangszó, a vonatzaj,
a patak csobogása;
ha a csendes, meleg időben
a földön portölcsérek keletkeznek;
ha a füst lecsap;
ha erősebben csípnek a legyek, szúnyogok, bolhák;
ha a madarak hangosabbak, nyugtalanok;
ha a fecske alacsonyan száll, a varjú sokat károg;
ha a hangyák erősen futkároznak;
ha a kakasok gyakrabban kukorékolnak;
ha sokat mosdik a macska;
ha a barmok a levegőt szaglásszák és sokat bőgnek;
ha a kutyák füvet esznek, a földet harapdálják;
ha a hím állatok közösülésre tehetetlennek mutatkoznak;
Hajnali eső "nem kér szállást", mert hamar átvonul.
Szivárvány
A szivárvány megjelenése után már nem lesz eső.
Az ember is megérzi az eső közeledtét: fejfájás, reumás
fájdalom, bágyadtság, álmosság, száraz tenyér jelzi. A közeledő esőre utal néhány anyag megváltozott tulajdonsága:
a fatárgyak bedagadnak, nehéz a dugót kihúzni, a kender
szálai összehúzódnak, a hajszálak megnyúlnak, a kő nyírkos lesz, a gyertya serceg, a só összeáll.
Jégeső közeledtét a felhők színéről, a mennydörgés különös, morajló hangjáról lehet fölismerni. A közeli vihart
jelzi az is, ha az erdei madarak hirtelen elhallgatnak.
Jégeső
Jégeső lesz,
ha nagy tornyos fellegek közelednek
és a fehér felhők szaladnak az égen;
ha a felhő alja leér a földre;
ha nagy melegben hirtelen
hideg szél kerekedik;
és szürke fellegek közelednek;
Erős szél
Erős szélre utal,
ha napnyugtakor vörös az ég alja;
ha sűrűn látszanak a csillagok;
ha a hold vörösnek látszik;
ha a nap felkeltekor vörösnek látszik;
Száraz meleg
Száraz meleg idő várható,
ha a nap felkeltekor tiszta;
ha reggel és napnyugtakor leereszkedik a köd;
ha bőséges a harmat;
ha a tücsök éjszaka ciripel;
ha a fecske, a pacsirta magasan száll;
ha a pók a hálója közepén terpeszkedik;
ha a háziállatok nyugodtak, jókedvűek;
Változás
Változik az idő,
ha a kakas éjszaka kukorékol
Hideg
Hideg lesz,
ha a nap sugarai felkelte előtt már látszanak;
ha a csillagok igen fényesek;
ha a varjak összegyülekeznek és erősen kárognak;
ha a vadliba délnek száll;
Havazás Havazni fog,
ha homályos felhők borítják az eget.
Olvadás Olvadni fog,
ha a kakasok nagyon kukorékolnak.
A növények, állatok viselkedése hosszú távú időjárási előrejelzést is adhat.
Hosszú ősz
Hosszú lesz az ősz,
ha a gyümölcsfák másodszor virágzanak.
Korai tél
Korán beáll a tél,
ha a vadludak már szeptemberben dél felé húznak
Kemény tél
Hosszú, kemény lesz a tél,
ha a vakondok ősszel igen magasra túrnak;
ha a hangyák már nyár végén nagy bolyt építenek
Álom Hava (December)
16. napja Szepes, szép -
Etelka napja, az Etele férfinév nôi párja. A név Dugonics András író alkotása az Etelka címû mûvében.
Ezen a napon történt
1256-ban kelt IV. Béla magyar király kiváltságlevele az esztergomi Szent Adalbert fõszékesegyház számára, amelyben elõször említik a Szent Koronát.
1526-ban az ellenpárt Habsburg Ferdinándot kiáltja ki magyar királynak Szapolyai (Zápolya) János ellenében, mivel II. Lajos király (1516-1526) életét vesztette a mohácsi csatában, vele kihalt a Jagellók magyar-cseh ága.
1770-ben megszületett Ludwig van Beethoven német zeneszerzõ. († 1827)
1773-ban Bostonban 3 hajónyi tearakományt öntöttek a tengerbe, az angolok magas teavámja elleni tiltakozásképpen. (Bostoni teadélután) Ekkor kezdõdött el az amerikai függetlenségi háború.
1833-ban született Lotz Károly festõ. († 1904)
1882-ben Kecskeméten megszületett Kodály Zoltán, a világhírû magyar zenepedagógus, zeneszerzõ és népdalgyûjtõ. († 1967)
1883-ban született Kós Károly építész, író, grafikus. A szecesszió népi elemeket felhasználó irányzatnak jellegzetes képviselõje. († 1977)
1898-ban meghalt Pavel Mihajlovics Tretyakov, orosz mûgyûjtõ, kereskedõ (Tretyakov képtár). (* 1832)
1925-ben meghalt Cserzy Mihály, író. (* 1865)
1933-ban elindul az elsõ trolibusz-járat Óbudán.
1965-ben meghalt William Somerset Maugham, angol író, drámaíró. (* 1874)
1989-ben a temesvári templom körül több száz ember élõláncban akadályozza Tõkés László református lelkész kilakoltatását. Ez az esemény indítja el a Ceauºescu kommunista diktatúráját megbuktató romániai forradalmat.
1991 óta a magyar kórusok napja (Kodály születésének évfordulója alkalmából).
2001-ben az UNESCO bizottsága a Fertõ-tó/Neusiedler See kultúrtájat a világörökség részévé nyilvánítja.
Ma ünneplik névnapjukat: Albina, Aletta, Etel, Etelka, Tihamér
