Az ember az őt körülvevő természetet figyelve, a természet által meghatározva alakította ki eszközeit. A tudomány csírái ott rejtőzködnek a primitív korszakok ismeretanyagában. A gyűjtögetés során az ember megismerkedett a természettel - növénytani, állattani, éghajlattani ismeretekre tett szert. Megismerte a csillagászat alapjait, s a tűzgerjesztéssel, a különféle szerszámok elkészítésével fizikai, matematikai, kémiai alapismeretei is gyarapodtak. Hamarosan törvényszerűségeket ismert fel, képes lett az elvonatkoztatásra, újabb és újabb szerkezetek létrehozására.
Idővel nemcsak a természetes anyagokat, hanem a természetes energiákat is képes lett hasznosítani. Hasznosítja az emberi erőt, a nagyobb kifejtést igénylő munkákhoz az állati erőt, majd olyan egyszerű szerkezeteket alkot, amelyekkel a vizet és a szelet is munkára fogja. Az ember bár állandó harcban állt és áll a természettel, része annak, s a közvetlen környezetében otthonosan érzi magát. Hogy megfelelően tudjon alkalmazkodni, a természet jelenségeit, változásait állandóan figyelnie kellett. Az időjóslások is az ilyen állandó megfigyelések, közvetlen tapasztalatok eredményei, amelyekből az idők folyamán természetesen kirostálódtak a téves megállapítások. A szabadban élő, dolgozó emberek, a pásztorok állandóan ki voltak téve az időjárás szeszélyeinek, s így jó helyi előrejelzést tudtak adni.
Nézzünk meg néhány tapasztalaton alapuló időjóslást:
Eső
Eső lesz,
ha udvara van a holdnak;
ha szivárvány látszik a hold körül;
ha a hold színe nagyon sárga;
ha reggel szivárvány van;
ha bokrosodnak a felhők;
ha a távoli hegy közelinek látszik;
ha "pipázik a hegy;
ha elmarad a hajnali harmat;
ha messzire hallatszik a harangszó, a vonatzaj,
a patak csobogása;
ha a csendes, meleg időben
a földön portölcsérek keletkeznek;
ha a füst lecsap;
ha erősebben csípnek a legyek, szúnyogok, bolhák;
ha a madarak hangosabbak, nyugtalanok;
ha a fecske alacsonyan száll, a varjú sokat károg;
ha a hangyák erősen futkároznak;
ha a kakasok gyakrabban kukorékolnak;
ha sokat mosdik a macska;
ha a barmok a levegőt szaglásszák és sokat bőgnek;
ha a kutyák füvet esznek, a földet harapdálják;
ha a hím állatok közösülésre tehetetlennek mutatkoznak;
Hajnali eső "nem kér szállást", mert hamar átvonul.
Szivárvány
A szivárvány megjelenése után már nem lesz eső.
Az ember is megérzi az eső közeledtét: fejfájás, reumás
fájdalom, bágyadtság, álmosság, száraz tenyér jelzi. A közeledő esőre utal néhány anyag megváltozott tulajdonsága:
a fatárgyak bedagadnak, nehéz a dugót kihúzni, a kender
szálai összehúzódnak, a hajszálak megnyúlnak, a kő nyírkos lesz, a gyertya serceg, a só összeáll.
Jégeső közeledtét a felhők színéről, a mennydörgés különös, morajló hangjáról lehet fölismerni. A közeli vihart
jelzi az is, ha az erdei madarak hirtelen elhallgatnak.
Jégeső
Jégeső lesz,
ha nagy tornyos fellegek közelednek
és a fehér felhők szaladnak az égen;
ha a felhő alja leér a földre;
ha nagy melegben hirtelen
hideg szél kerekedik;
és szürke fellegek közelednek;
Erős szél
Erős szélre utal,
ha napnyugtakor vörös az ég alja;
ha sűrűn látszanak a csillagok;
ha a hold vörösnek látszik;
ha a nap felkeltekor vörösnek látszik;
Száraz meleg
Száraz meleg idő várható,
ha a nap felkeltekor tiszta;
ha reggel és napnyugtakor leereszkedik a köd;
ha bőséges a harmat;
ha a tücsök éjszaka ciripel;
ha a fecske, a pacsirta magasan száll;
ha a pók a hálója közepén terpeszkedik;
ha a háziállatok nyugodtak, jókedvűek;
Változás
Változik az idő,
ha a kakas éjszaka kukorékol
Hideg
Hideg lesz,
ha a nap sugarai felkelte előtt már látszanak;
ha a csillagok igen fényesek;
ha a varjak összegyülekeznek és erősen kárognak;
ha a vadliba délnek száll;
Havazás Havazni fog,
ha homályos felhők borítják az eget.
Olvadás Olvadni fog,
ha a kakasok nagyon kukorékolnak.
A növények, állatok viselkedése hosszú távú időjárási előrejelzést is adhat.
Hosszú ősz
Hosszú lesz az ősz,
ha a gyümölcsfák másodszor virágzanak.
Korai tél
Korán beáll a tél,
ha a vadludak már szeptemberben dél felé húznak
Kemény tél
Hosszú, kemény lesz a tél,
ha a vakondok ősszel igen magasra túrnak;
ha a hangyák már nyár végén nagy bolyt építenek
Szelek Hava (április)
6. napja Burtáj -
Bíborka, napja nôi név a régi magyar Bíbor név 19-20. századi felújításából ered, jelentése finom lenszövet. Termésjósló nap: ha esik az esô, szûk lesz az esztendô.
Ezen a napon történt
Kr. e. 469-ban született Socrates.
1199-ben Franciaországban meghalt Oroszlánszívû Richárd angol király. (* 1157)
1483-ban megszületett Raffaello di Giovanni Santi olasz festõ, építész, majd 1520-ban ugyan ezen a napon halt meg.
1490-ben Bécsben 47 éves korában meghalt I. (Corvin) Mátyás, aki 1458-tól Magyarország, 1469. óta Csehország királya volt. 1485-ben foglalta el Bécset a III. Frigyes császár elleni háborúban, és oda tette át székhelyét. (* 1443)
1528-ban meghalt Albrecht Dürer német festõmûvész, grafikus. (* 1471)
1652-ben Jan van Riebeeck holland orvos megalapította Fokvárost.
1814-ben megszületett Ybl Miklós építész. († 1891)
1849-ben volt az isaszegi csata (1848-49-es forradalom és szabadságharc): A "dicsõséges tavaszi hadjárat" során Görgey Artúr hadserege (Klapka, Aulich és Damjanich hadtestei Isaszegnél legyõzik Windisch-Grätz seregét (Schlik és Jellacsics hadtesteit).
1890-ben Kediriben (Jáva) megszületett Anthony Fokker holland repülõgép-tervezõ, akinek világszerte ismert modelljei a maga korában a legjobbak közé tartoztak.
1896-ban megkezdõdött az elsõ újkori Nyári Olimpia Athénban.
1917-ben az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent a Német Birodalomnak.
1924-ben született Méray Tibor újságíró, író.
1963-ban meghalt Prém Lóránd sportvezetõ, a MOB elnöke (1941-44).
1971-ben meghalt Igor Fjodorovics Sztravinszkij orosz zeneszerzõ. (* 1882)
1992-ben meghalt Isaac Asimov, orosz származású amerikai író. (* 1920)
Ma ünneplik névnapjukat: Bíborka, Celesztin, Dénes, Taksony, Vilmos
