Az ember az őt körülvevő természetet figyelve, a természet által meghatározva alakította ki eszközeit. A tudomány csírái ott rejtőzködnek a primitív korszakok ismeretanyagában. A gyűjtögetés során az ember megismerkedett a természettel - növénytani, állattani, éghajlattani ismeretekre tett szert. Megismerte a csillagászat alapjait, s a tűzgerjesztéssel, a különféle szerszámok elkészítésével fizikai, matematikai, kémiai alapismeretei is gyarapodtak. Hamarosan törvényszerűségeket ismert fel, képes lett az elvonatkoztatásra, újabb és újabb szerkezetek létrehozására.
Idővel nemcsak a természetes anyagokat, hanem a természetes energiákat is képes lett hasznosítani. Hasznosítja az emberi erőt, a nagyobb kifejtést igénylő munkákhoz az állati erőt, majd olyan egyszerű szerkezeteket alkot, amelyekkel a vizet és a szelet is munkára fogja. Az ember bár állandó harcban állt és áll a természettel, része annak, s a közvetlen környezetében otthonosan érzi magát. Hogy megfelelően tudjon alkalmazkodni, a természet jelenségeit, változásait állandóan figyelnie kellett. Az időjóslások is az ilyen állandó megfigyelések, közvetlen tapasztalatok eredményei, amelyekből az idők folyamán természetesen kirostálódtak a téves megállapítások. A szabadban élő, dolgozó emberek, a pásztorok állandóan ki voltak téve az időjárás szeszélyeinek, s így jó helyi előrejelzést tudtak adni.
Nézzünk meg néhány tapasztalaton alapuló időjóslást:
Eső
Eső lesz,
ha udvara van a holdnak;
ha szivárvány látszik a hold körül;
ha a hold színe nagyon sárga;
ha reggel szivárvány van;
ha bokrosodnak a felhők;
ha a távoli hegy közelinek látszik;
ha "pipázik a hegy;
ha elmarad a hajnali harmat;
ha messzire hallatszik a harangszó, a vonatzaj,
a patak csobogása;
ha a csendes, meleg időben
a földön portölcsérek keletkeznek;
ha a füst lecsap;
ha erősebben csípnek a legyek, szúnyogok, bolhák;
ha a madarak hangosabbak, nyugtalanok;
ha a fecske alacsonyan száll, a varjú sokat károg;
ha a hangyák erősen futkároznak;
ha a kakasok gyakrabban kukorékolnak;
ha sokat mosdik a macska;
ha a barmok a levegőt szaglásszák és sokat bőgnek;
ha a kutyák füvet esznek, a földet harapdálják;
ha a hím állatok közösülésre tehetetlennek mutatkoznak;
Hajnali eső "nem kér szállást", mert hamar átvonul.
Szivárvány
A szivárvány megjelenése után már nem lesz eső.
Az ember is megérzi az eső közeledtét: fejfájás, reumás
fájdalom, bágyadtság, álmosság, száraz tenyér jelzi. A közeledő esőre utal néhány anyag megváltozott tulajdonsága:
a fatárgyak bedagadnak, nehéz a dugót kihúzni, a kender
szálai összehúzódnak, a hajszálak megnyúlnak, a kő nyírkos lesz, a gyertya serceg, a só összeáll.
Jégeső közeledtét a felhők színéről, a mennydörgés különös, morajló hangjáról lehet fölismerni. A közeli vihart
jelzi az is, ha az erdei madarak hirtelen elhallgatnak.
Jégeső
Jégeső lesz,
ha nagy tornyos fellegek közelednek
és a fehér felhők szaladnak az égen;
ha a felhő alja leér a földre;
ha nagy melegben hirtelen
hideg szél kerekedik;
és szürke fellegek közelednek;
Erős szél
Erős szélre utal,
ha napnyugtakor vörös az ég alja;
ha sűrűn látszanak a csillagok;
ha a hold vörösnek látszik;
ha a nap felkeltekor vörösnek látszik;
Száraz meleg
Száraz meleg idő várható,
ha a nap felkeltekor tiszta;
ha reggel és napnyugtakor leereszkedik a köd;
ha bőséges a harmat;
ha a tücsök éjszaka ciripel;
ha a fecske, a pacsirta magasan száll;
ha a pók a hálója közepén terpeszkedik;
ha a háziállatok nyugodtak, jókedvűek;
Változás
Változik az idő,
ha a kakas éjszaka kukorékol
Hideg
Hideg lesz,
ha a nap sugarai felkelte előtt már látszanak;
ha a csillagok igen fényesek;
ha a varjak összegyülekeznek és erősen kárognak;
ha a vadliba délnek száll;
Havazás Havazni fog,
ha homályos felhők borítják az eget.
Olvadás Olvadni fog,
ha a kakasok nagyon kukorékolnak.
A növények, állatok viselkedése hosszú távú időjárási előrejelzést is adhat.
Hosszú ősz
Hosszú lesz az ősz,
ha a gyümölcsfák másodszor virágzanak.
Korai tél
Korán beáll a tél,
ha a vadludak már szeptemberben dél felé húznak
Kemény tél
Hosszú, kemény lesz a tél,
ha a vakondok ősszel igen magasra túrnak;
ha a hangyák már nyár végén nagy bolyt építenek
Szelek Hava (április)
23. napja Béla - Belsô rész.
Fehérvasárnap, a Húsvét utáni vasárnap a fiatal leányok "mátkát", barátnôt választanak, vagy komatálat küldenek egymásnak. A komatálon többnyire hímes tojás vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt. Adalbert napja (nyelvújítási azonosítással Béla, szlovákul, csehül Vojtech, németül Albrecht). Cseh fôúri család sarjadéka volt (956-997), ô keresztelte meg Géza fejedelmünket és fiát, Vajkot. A nap a cseheknél tavaszkezdetnek is számít.
Ezen a napon történt
997-ben volt Szent Adalbert püspöknek, (Szent István nevelõjének) vértanúhalála. (* 957)
1196-ban halt meg III. Béla.
1564-ben született és 1616-ban ezen a napon halt meg William Shakespeare színész, író, drámaíró.
1616-ban Madridban meghalt Miguel de Cervantes Saavedra spanyol költõ, akinek mûvei "Az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha", valamint a "Példás beszédek". (* 1547)
1852-ben megszületett Mednyánszky László festõmûvész.
1858-ban megszületett Max Planck Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója. († 1947)
1921-ben aláírta Eduard Benes a csehszlovák-román szövetségi szerzõdést, aminek révén csatlakozik a kisantanthoz.
1923-ban meghalt Kazay Endre gyógyszerész és szakíró, aki elsõként állított össze magyar nyelvû gyógyszerészeti gyûjteményt.
1924-ben született Marlon Brando amerikai színész, filmrendezõ. († 2004)
1926-ban Szegeden megszületett Janikovszky Éva, Kossuth-díjas író, a gyermek- és ifjúsági irodalom népszerû alkotója (Kire ütött ez a gyerek?). († 2003)
1947-ben Budapesten meghalt gróf Károlyi Gyula - az elsõ magyar köztársasági elnök, gróf Károlyi Mihály unokatestvére -, aki 1931-32-ben Magyarország miniszterelnöke volt. (* 1871)
1981-ben meghalt Zelk Zoltán költõ, író. (* 1906)
1995 óta a könyv és a szerzõi jogok napja.
2007-ben meghalt Borisz Jelcin Oroszország elsõ demokratikusan választott elnöke. (* 1931)
