Az ember az őt körülvevő természetet figyelve, a természet által meghatározva alakította ki eszközeit. A tudomány csírái ott rejtőzködnek a primitív korszakok ismeretanyagában. A gyűjtögetés során az ember megismerkedett a természettel - növénytani, állattani, éghajlattani ismeretekre tett szert. Megismerte a csillagászat alapjait, s a tűzgerjesztéssel, a különféle szerszámok elkészítésével fizikai, matematikai, kémiai alapismeretei is gyarapodtak. Hamarosan törvényszerűségeket ismert fel, képes lett az elvonatkoztatásra, újabb és újabb szerkezetek létrehozására.
Idővel nemcsak a természetes anyagokat, hanem a természetes energiákat is képes lett hasznosítani. Hasznosítja az emberi erőt, a nagyobb kifejtést igénylő munkákhoz az állati erőt, majd olyan egyszerű szerkezeteket alkot, amelyekkel a vizet és a szelet is munkára fogja. Az ember bár állandó harcban állt és áll a természettel, része annak, s a közvetlen környezetében otthonosan érzi magát. Hogy megfelelően tudjon alkalmazkodni, a természet jelenségeit, változásait állandóan figyelnie kellett. Az időjóslások is az ilyen állandó megfigyelések, közvetlen tapasztalatok eredményei, amelyekből az idők folyamán természetesen kirostálódtak a téves megállapítások. A szabadban élő, dolgozó emberek, a pásztorok állandóan ki voltak téve az időjárás szeszélyeinek, s így jó helyi előrejelzést tudtak adni.
Nézzünk meg néhány tapasztalaton alapuló időjóslást:
Eső
Eső lesz,
ha udvara van a holdnak;
ha szivárvány látszik a hold körül;
ha a hold színe nagyon sárga;
ha reggel szivárvány van;
ha bokrosodnak a felhők;
ha a távoli hegy közelinek látszik;
ha "pipázik a hegy;
ha elmarad a hajnali harmat;
ha messzire hallatszik a harangszó, a vonatzaj,
a patak csobogása;
ha a csendes, meleg időben
a földön portölcsérek keletkeznek;
ha a füst lecsap;
ha erősebben csípnek a legyek, szúnyogok, bolhák;
ha a madarak hangosabbak, nyugtalanok;
ha a fecske alacsonyan száll, a varjú sokat károg;
ha a hangyák erősen futkároznak;
ha a kakasok gyakrabban kukorékolnak;
ha sokat mosdik a macska;
ha a barmok a levegőt szaglásszák és sokat bőgnek;
ha a kutyák füvet esznek, a földet harapdálják;
ha a hím állatok közösülésre tehetetlennek mutatkoznak;
Hajnali eső "nem kér szállást", mert hamar átvonul.
Szivárvány
A szivárvány megjelenése után már nem lesz eső.
Az ember is megérzi az eső közeledtét: fejfájás, reumás
fájdalom, bágyadtság, álmosság, száraz tenyér jelzi. A közeledő esőre utal néhány anyag megváltozott tulajdonsága:
a fatárgyak bedagadnak, nehéz a dugót kihúzni, a kender
szálai összehúzódnak, a hajszálak megnyúlnak, a kő nyírkos lesz, a gyertya serceg, a só összeáll.
Jégeső közeledtét a felhők színéről, a mennydörgés különös, morajló hangjáról lehet fölismerni. A közeli vihart
jelzi az is, ha az erdei madarak hirtelen elhallgatnak.
Jégeső
Jégeső lesz,
ha nagy tornyos fellegek közelednek
és a fehér felhők szaladnak az égen;
ha a felhő alja leér a földre;
ha nagy melegben hirtelen
hideg szél kerekedik;
és szürke fellegek közelednek;
Erős szél
Erős szélre utal,
ha napnyugtakor vörös az ég alja;
ha sűrűn látszanak a csillagok;
ha a hold vörösnek látszik;
ha a nap felkeltekor vörösnek látszik;
Száraz meleg
Száraz meleg idő várható,
ha a nap felkeltekor tiszta;
ha reggel és napnyugtakor leereszkedik a köd;
ha bőséges a harmat;
ha a tücsök éjszaka ciripel;
ha a fecske, a pacsirta magasan száll;
ha a pók a hálója közepén terpeszkedik;
ha a háziállatok nyugodtak, jókedvűek;
Változás
Változik az idő,
ha a kakas éjszaka kukorékol
Hideg
Hideg lesz,
ha a nap sugarai felkelte előtt már látszanak;
ha a csillagok igen fényesek;
ha a varjak összegyülekeznek és erősen kárognak;
ha a vadliba délnek száll;
Havazás Havazni fog,
ha homályos felhők borítják az eget.
Olvadás Olvadni fog,
ha a kakasok nagyon kukorékolnak.
A növények, állatok viselkedése hosszú távú időjárási előrejelzést is adhat.
Hosszú ősz
Hosszú lesz az ősz,
ha a gyümölcsfák másodszor virágzanak.
Korai tél
Korán beáll a tél,
ha a vadludak már szeptemberben dél felé húznak
Kemény tél
Hosszú, kemény lesz a tél,
ha a vakondok ősszel igen magasra túrnak;
ha a hangyák már nyár végén nagy bolyt építenek
Álom Hava (December)
13. napja Kurszán - Keselyû - türk.
Luca napja. A keresztény hitéért halt vértanút, Szent Lucát a keresztény egyház nem tartja történeti személynek. A bûnbánó utcanôk, a varrónôk, a vakságban szenvedôk és a szembetegek patrónusa. Maga a Luca név a latin lux: fény szóval áll kapcsolatban. A naptárreform elôtt - a Gergely-naptár életbe lépése, azaz 1582 elôtt - Luca napjára esett a napforduló. Ilyenkor volt a leghosszabb az éjszaka, a legrövidebb a nappal. A legszigorúbb dologtiltó nap a nôknek, mivel a gonoszjáró napon mindenhol boszorkányok leselkednek. Ekkor kezdik készíteni a Luca-széket, amire a karácsonyi éjféli misén felállva megláthatók a boszorkányok. Fiatal legények házról-házra járva "kotyolnak", megvarázsolják a tyúkokat, hogy tojók legyenek, és sok termékenységre, bôségre utaló kívánságot mondanak. Különféle jóslások is kapcsolódtak e naphoz: lucapogácsa: - akinek a pogácsáján a toll megperzselôdött sütés közben, annak ez közeli halált jelzett. - a pogácsába férfi
Ezen a napon történt
1477-ben Hunyadi Mátyás letette az esküt, mint cseh király III. Frigyes császár elõtt Korneuburgban.
1500 óta Luca napja. A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentõsebb a Luca napja. Lányoknak, asszonyoknak tilos ilyenkor dolgozniuk.
1577-ben Sir Francis Drake kapitány elindult 5 hajóval Plymouthból, hogy megkerülje a Földet. Az utazás majdnem 3 évig tartott.
1642-ben Abel Tasman holland felfedezõ elérte Új-Zélandot.
1797-ben megszületett Heinrich Heine német költõ és író.
1815-ben született Veres Pálné (sz. Beniczky Hermin), a magyar nõnevelésügy egyik elõharcosa, az elsõ Nõképzõ Egylet alapítója. († 1895)
1848-ban Magyarország ellen megindult az osztrák támadás a császári csapatok fõparancsnoka, Alfred Windischgraetz herceg, osztrák tábornagy vezetésével.
1894-ben meghalt Xantus János természettudós, utazó-felfedezõ, a Budapesti Állat- és Növénykert megalapítója. (* 1825)
1895-ben meghalt Jedlik Ányos István bencés pap, fizikus, az elektromotor, a szódavíz-elõállító készülék és a dinamó feltalálója. (* 1800)
1928-ban megkezdték az utcai távbeszélõ-hálózat fölszerelését Budapesten.
1953-ban megszületett Magyar Zoltán tornász, az 1976-os és 1980-as olimpia bajnoka lólengésben.
1981-ben Lengyelországban Wojciech Witold Jaruzelski tábornok irányításával bevezetik a hadiállapotot (Stan Wojenny).
