Az ember az őt körülvevő természetet figyelve, a természet által meghatározva alakította ki eszközeit. A tudomány csírái ott rejtőzködnek a primitív korszakok ismeretanyagában. A gyűjtögetés során az ember megismerkedett a természettel - növénytani, állattani, éghajlattani ismeretekre tett szert. Megismerte a csillagászat alapjait, s a tűzgerjesztéssel, a különféle szerszámok elkészítésével fizikai, matematikai, kémiai alapismeretei is gyarapodtak. Hamarosan törvényszerűségeket ismert fel, képes lett az elvonatkoztatásra, újabb és újabb szerkezetek létrehozására.
Idővel nemcsak a természetes anyagokat, hanem a természetes energiákat is képes lett hasznosítani. Hasznosítja az emberi erőt, a nagyobb kifejtést igénylő munkákhoz az állati erőt, majd olyan egyszerű szerkezeteket alkot, amelyekkel a vizet és a szelet is munkára fogja. Az ember bár állandó harcban állt és áll a természettel, része annak, s a közvetlen környezetében otthonosan érzi magát. Hogy megfelelően tudjon alkalmazkodni, a természet jelenségeit, változásait állandóan figyelnie kellett. Az időjóslások is az ilyen állandó megfigyelések, közvetlen tapasztalatok eredményei, amelyekből az idők folyamán természetesen kirostálódtak a téves megállapítások. A szabadban élő, dolgozó emberek, a pásztorok állandóan ki voltak téve az időjárás szeszélyeinek, s így jó helyi előrejelzést tudtak adni.
Nézzünk meg néhány tapasztalaton alapuló időjóslást:
Eső
Eső lesz,
ha udvara van a holdnak;
ha szivárvány látszik a hold körül;
ha a hold színe nagyon sárga;
ha reggel szivárvány van;
ha bokrosodnak a felhők;
ha a távoli hegy közelinek látszik;
ha "pipázik a hegy;
ha elmarad a hajnali harmat;
ha messzire hallatszik a harangszó, a vonatzaj,
a patak csobogása;
ha a csendes, meleg időben
a földön portölcsérek keletkeznek;
ha a füst lecsap;
ha erősebben csípnek a legyek, szúnyogok, bolhák;
ha a madarak hangosabbak, nyugtalanok;
ha a fecske alacsonyan száll, a varjú sokat károg;
ha a hangyák erősen futkároznak;
ha a kakasok gyakrabban kukorékolnak;
ha sokat mosdik a macska;
ha a barmok a levegőt szaglásszák és sokat bőgnek;
ha a kutyák füvet esznek, a földet harapdálják;
ha a hím állatok közösülésre tehetetlennek mutatkoznak;
Hajnali eső "nem kér szállást", mert hamar átvonul.
Szivárvány
A szivárvány megjelenése után már nem lesz eső.
Az ember is megérzi az eső közeledtét: fejfájás, reumás
fájdalom, bágyadtság, álmosság, száraz tenyér jelzi. A közeledő esőre utal néhány anyag megváltozott tulajdonsága:
a fatárgyak bedagadnak, nehéz a dugót kihúzni, a kender
szálai összehúzódnak, a hajszálak megnyúlnak, a kő nyírkos lesz, a gyertya serceg, a só összeáll.
Jégeső közeledtét a felhők színéről, a mennydörgés különös, morajló hangjáról lehet fölismerni. A közeli vihart
jelzi az is, ha az erdei madarak hirtelen elhallgatnak.
Jégeső
Jégeső lesz,
ha nagy tornyos fellegek közelednek
és a fehér felhők szaladnak az égen;
ha a felhő alja leér a földre;
ha nagy melegben hirtelen
hideg szél kerekedik;
és szürke fellegek közelednek;
Erős szél
Erős szélre utal,
ha napnyugtakor vörös az ég alja;
ha sűrűn látszanak a csillagok;
ha a hold vörösnek látszik;
ha a nap felkeltekor vörösnek látszik;
Száraz meleg
Száraz meleg idő várható,
ha a nap felkeltekor tiszta;
ha reggel és napnyugtakor leereszkedik a köd;
ha bőséges a harmat;
ha a tücsök éjszaka ciripel;
ha a fecske, a pacsirta magasan száll;
ha a pók a hálója közepén terpeszkedik;
ha a háziállatok nyugodtak, jókedvűek;
Változás
Változik az idő,
ha a kakas éjszaka kukorékol
Hideg
Hideg lesz,
ha a nap sugarai felkelte előtt már látszanak;
ha a csillagok igen fényesek;
ha a varjak összegyülekeznek és erősen kárognak;
ha a vadliba délnek száll;
Havazás Havazni fog,
ha homályos felhők borítják az eget.
Olvadás Olvadni fog,
ha a kakasok nagyon kukorékolnak.
A növények, állatok viselkedése hosszú távú időjárási előrejelzést is adhat.
Hosszú ősz
Hosszú lesz az ősz,
ha a gyümölcsfák másodszor virágzanak.
Korai tél
Korán beáll a tél,
ha a vadludak már szeptemberben dél felé húznak
Kemény tél
Hosszú, kemény lesz a tél,
ha a vakondok ősszel igen magasra túrnak;
ha a hangyák már nyár végén nagy bolyt építenek
Fergeteg Hava (január)
25. napja Úrkund - Tonuzoba egyik fia, a ma is élô Tomaj nemzetségbôl.
Pál napja, ezt a napot pálfordulónak is szokták nevezni, mely arra a bibliai történetre utal, ami szerint a Jézust üldözô Saul ezen a napon tért meg és Pál apostol lett belôle. Pál napi regula: "Ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel." Haláljóslás is kötôdik ehhez a naphoz. A néphit szerint pálfordulókor mindenki számára pogácsát sütöttek, amibe libatollat szúrtak. Akinek a tolla megperzselôdött sütés közben arra betegség, akié megégett, arra halál várt a következô esztendôben. Bukovinai magyarok szerint: "Ha tiszta idô van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna". A szép, derült idô sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani. A kemény tél idôjárásának átalakulását jósolják erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás".
Ezen a napon történt
1265-ben III. Henrik angol király elõször hívta össze a parlamentet, amely az urak és a püspökök mellett a megyék és a városok követeibõl állt. Az angol történelemben ez volt az elsõ parlament, amelyben a közrend képviselõi is helyet kaptak a fõrendek mellett.
1533-ban VIII. Henrik angol király, mielõtt elsõ házasságát érvénytelenítették volna, titokban feleségül vette Boleyn Annát.
1791-ben a brit parlament szétválaszja az addigi Québec tartományt Felsõ- és Alsó-Kanadára.
1852-ben meghalt Faggyej Faggyejevics Bellingszhauzen (er. Fabian Gottlieb Thaddeus von Bellingshausen), észtországi német születésû orosz tengerészkapitány, admirális, felfedezõ, a Déli-sarkvidék jelentõs kutatója. (* 1778)
1874-ben Párizsban megszületett William Somerset Maugham angol író, drámaíró. Legismertebb regényei az Örök szolgaság; Az ördög sarkantyúja és a Sör és perec. († 1965)
1900-ban megszületett Fekete István, József Attila-díjas író, a Tüskevár szerzõje. († 1970)
1918-ban létrejött az Orosz Szovjet Köztársaság, a Szovjetunió.
1920-ban meghalt Amadeo Modigliani olasz festõ, ikonszerû, lírai hangvételû nõi aktok és arcképek festõje.
1938-ban született Vlagyimir Viszockij szovjet-orosz színész, énekes. († 1980)
1946-ban született Bereményi Géza.
1947-ben Floridában, Palm Island-i otthonában 48 éves korában meghalt Al Capone (eredeti nevén: Alphonsus Capone) olasz származású chicagói gengszterfõnök. (* 1899)
1949-ben megalakult KGST, azaz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a Szovjetunió, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária és Románia részvételével.
1987-ben meghalt Rodolfó, eredeti nevén Gács Rezsõ bûvész. (* 1911)
