Az ember az őt körülvevő természetet figyelve, a természet által meghatározva alakította ki eszközeit. A tudomány csírái ott rejtőzködnek a primitív korszakok ismeretanyagában. A gyűjtögetés során az ember megismerkedett a természettel - növénytani, állattani, éghajlattani ismeretekre tett szert. Megismerte a csillagászat alapjait, s a tűzgerjesztéssel, a különféle szerszámok elkészítésével fizikai, matematikai, kémiai alapismeretei is gyarapodtak. Hamarosan törvényszerűségeket ismert fel, képes lett az elvonatkoztatásra, újabb és újabb szerkezetek létrehozására.
Idővel nemcsak a természetes anyagokat, hanem a természetes energiákat is képes lett hasznosítani. Hasznosítja az emberi erőt, a nagyobb kifejtést igénylő munkákhoz az állati erőt, majd olyan egyszerű szerkezeteket alkot, amelyekkel a vizet és a szelet is munkára fogja. Az ember bár állandó harcban állt és áll a természettel, része annak, s a közvetlen környezetében otthonosan érzi magát. Hogy megfelelően tudjon alkalmazkodni, a természet jelenségeit, változásait állandóan figyelnie kellett. Az időjóslások is az ilyen állandó megfigyelések, közvetlen tapasztalatok eredményei, amelyekből az idők folyamán természetesen kirostálódtak a téves megállapítások. A szabadban élő, dolgozó emberek, a pásztorok állandóan ki voltak téve az időjárás szeszélyeinek, s így jó helyi előrejelzést tudtak adni.
Nézzünk meg néhány tapasztalaton alapuló időjóslást:
Eső
Eső lesz,
ha udvara van a holdnak;
ha szivárvány látszik a hold körül;
ha a hold színe nagyon sárga;
ha reggel szivárvány van;
ha bokrosodnak a felhők;
ha a távoli hegy közelinek látszik;
ha "pipázik a hegy;
ha elmarad a hajnali harmat;
ha messzire hallatszik a harangszó, a vonatzaj,
a patak csobogása;
ha a csendes, meleg időben
a földön portölcsérek keletkeznek;
ha a füst lecsap;
ha erősebben csípnek a legyek, szúnyogok, bolhák;
ha a madarak hangosabbak, nyugtalanok;
ha a fecske alacsonyan száll, a varjú sokat károg;
ha a hangyák erősen futkároznak;
ha a kakasok gyakrabban kukorékolnak;
ha sokat mosdik a macska;
ha a barmok a levegőt szaglásszák és sokat bőgnek;
ha a kutyák füvet esznek, a földet harapdálják;
ha a hím állatok közösülésre tehetetlennek mutatkoznak;
Hajnali eső "nem kér szállást", mert hamar átvonul.
Szivárvány
A szivárvány megjelenése után már nem lesz eső.
Az ember is megérzi az eső közeledtét: fejfájás, reumás
fájdalom, bágyadtság, álmosság, száraz tenyér jelzi. A közeledő esőre utal néhány anyag megváltozott tulajdonsága:
a fatárgyak bedagadnak, nehéz a dugót kihúzni, a kender
szálai összehúzódnak, a hajszálak megnyúlnak, a kő nyírkos lesz, a gyertya serceg, a só összeáll.
Jégeső közeledtét a felhők színéről, a mennydörgés különös, morajló hangjáról lehet fölismerni. A közeli vihart
jelzi az is, ha az erdei madarak hirtelen elhallgatnak.
Jégeső
Jégeső lesz,
ha nagy tornyos fellegek közelednek
és a fehér felhők szaladnak az égen;
ha a felhő alja leér a földre;
ha nagy melegben hirtelen
hideg szél kerekedik;
és szürke fellegek közelednek;
Erős szél
Erős szélre utal,
ha napnyugtakor vörös az ég alja;
ha sűrűn látszanak a csillagok;
ha a hold vörösnek látszik;
ha a nap felkeltekor vörösnek látszik;
Száraz meleg
Száraz meleg idő várható,
ha a nap felkeltekor tiszta;
ha reggel és napnyugtakor leereszkedik a köd;
ha bőséges a harmat;
ha a tücsök éjszaka ciripel;
ha a fecske, a pacsirta magasan száll;
ha a pók a hálója közepén terpeszkedik;
ha a háziállatok nyugodtak, jókedvűek;
Változás
Változik az idő,
ha a kakas éjszaka kukorékol
Hideg
Hideg lesz,
ha a nap sugarai felkelte előtt már látszanak;
ha a csillagok igen fényesek;
ha a varjak összegyülekeznek és erősen kárognak;
ha a vadliba délnek száll;
Havazás Havazni fog,
ha homályos felhők borítják az eget.
Olvadás Olvadni fog,
ha a kakasok nagyon kukorékolnak.
A növények, állatok viselkedése hosszú távú időjárási előrejelzést is adhat.
Hosszú ősz
Hosszú lesz az ősz,
ha a gyümölcsfák másodszor virágzanak.
Korai tél
Korán beáll a tél,
ha a vadludak már szeptemberben dél felé húznak
Kemény tél
Hosszú, kemény lesz a tél,
ha a vakondok ősszel igen magasra túrnak;
ha a hangyák már nyár végén nagy bolyt építenek
Földanya Hava (Szeptember)
23. napja Pöszke -
Tekla vértanú napja. Állítólag Szent Pál tanítványa volt. A legenda szerint Pál apostol egy alkalommal olyan lelkesen ajánlotta a szüzességet, hogy Tekla elhagyta vôlegényét. Ez a hatóságnál panaszt tett, Tekla álnok testvérei pedig Pál tartózkodási helyét árulták el. Pált kiûzték a városból, Teklát pedig máglyára vetették, ahonnan csodálatosan megmenekült. Csatlakozott Pálhoz. Antiochiába mentek. Itt a lányt vadállatok elé dobták, ezek azonban nem bántották. Így ismét megszabadult, és tovább segített Pálnak a térítés munkájában.
Ezen a napon történt
1122-ben V. Henrik német-római császár elismerte a wormsi konkordátumban az egyház jogát arra, hogy a fõpapokat az arra illetékes egyházi testületek válasszák meg.
1835-ben Puteauxban 33 éves korában meghalt Vincenzo Bellini, az olasz operairodalom egyik kiemelkedõ képviselõje, akinek leggyakrabban játszott mûve a "Norma"címû opera.
1846-ban Johann Gottfried Galle csillagász Urbain Jean Joseph Le Verrier precíz matematikai számításai segítségével felfedezte a Neptunusz bolygót.
1865-ben Tarnaörsön megszületett Orczy Emma bárónõ, magyar származású angol dráma- és regényírónõ, akinek leghíresebb mûve, a "The Scarlet Pimpernel" (A Vörös Pimpernel) a XX. század egyik legnépszerûbb alkotása volt.
1870-ben Cannes-ban meghalt Prosper Mérimée francia regényíró, akinek Carmen címû regényébõl Bizet írt operát.
