Az ember az őt körülvevő természetet figyelve, a természet által meghatározva alakította ki eszközeit. A tudomány csírái ott rejtőzködnek a primitív korszakok ismeretanyagában. A gyűjtögetés során az ember megismerkedett a természettel - növénytani, állattani, éghajlattani ismeretekre tett szert. Megismerte a csillagászat alapjait, s a tűzgerjesztéssel, a különféle szerszámok elkészítésével fizikai, matematikai, kémiai alapismeretei is gyarapodtak. Hamarosan törvényszerűségeket ismert fel, képes lett az elvonatkoztatásra, újabb és újabb szerkezetek létrehozására.
Idővel nemcsak a természetes anyagokat, hanem a természetes energiákat is képes lett hasznosítani. Hasznosítja az emberi erőt, a nagyobb kifejtést igénylő munkákhoz az állati erőt, majd olyan egyszerű szerkezeteket alkot, amelyekkel a vizet és a szelet is munkára fogja. Az ember bár állandó harcban állt és áll a természettel, része annak, s a közvetlen környezetében otthonosan érzi magát. Hogy megfelelően tudjon alkalmazkodni, a természet jelenségeit, változásait állandóan figyelnie kellett. Az időjóslások is az ilyen állandó megfigyelések, közvetlen tapasztalatok eredményei, amelyekből az idők folyamán természetesen kirostálódtak a téves megállapítások. A szabadban élő, dolgozó emberek, a pásztorok állandóan ki voltak téve az időjárás szeszélyeinek, s így jó helyi előrejelzést tudtak adni.
Nézzünk meg néhány tapasztalaton alapuló időjóslást:
Eső
Eső lesz,
ha udvara van a holdnak;
ha szivárvány látszik a hold körül;
ha a hold színe nagyon sárga;
ha reggel szivárvány van;
ha bokrosodnak a felhők;
ha a távoli hegy közelinek látszik;
ha "pipázik a hegy;
ha elmarad a hajnali harmat;
ha messzire hallatszik a harangszó, a vonatzaj,
a patak csobogása;
ha a csendes, meleg időben
a földön portölcsérek keletkeznek;
ha a füst lecsap;
ha erősebben csípnek a legyek, szúnyogok, bolhák;
ha a madarak hangosabbak, nyugtalanok;
ha a fecske alacsonyan száll, a varjú sokat károg;
ha a hangyák erősen futkároznak;
ha a kakasok gyakrabban kukorékolnak;
ha sokat mosdik a macska;
ha a barmok a levegőt szaglásszák és sokat bőgnek;
ha a kutyák füvet esznek, a földet harapdálják;
ha a hím állatok közösülésre tehetetlennek mutatkoznak;
Hajnali eső "nem kér szállást", mert hamar átvonul.
Szivárvány
A szivárvány megjelenése után már nem lesz eső.
Az ember is megérzi az eső közeledtét: fejfájás, reumás
fájdalom, bágyadtság, álmosság, száraz tenyér jelzi. A közeledő esőre utal néhány anyag megváltozott tulajdonsága:
a fatárgyak bedagadnak, nehéz a dugót kihúzni, a kender
szálai összehúzódnak, a hajszálak megnyúlnak, a kő nyírkos lesz, a gyertya serceg, a só összeáll.
Jégeső közeledtét a felhők színéről, a mennydörgés különös, morajló hangjáról lehet fölismerni. A közeli vihart
jelzi az is, ha az erdei madarak hirtelen elhallgatnak.
Jégeső
Jégeső lesz,
ha nagy tornyos fellegek közelednek
és a fehér felhők szaladnak az égen;
ha a felhő alja leér a földre;
ha nagy melegben hirtelen
hideg szél kerekedik;
és szürke fellegek közelednek;
Erős szél
Erős szélre utal,
ha napnyugtakor vörös az ég alja;
ha sűrűn látszanak a csillagok;
ha a hold vörösnek látszik;
ha a nap felkeltekor vörösnek látszik;
Száraz meleg
Száraz meleg idő várható,
ha a nap felkeltekor tiszta;
ha reggel és napnyugtakor leereszkedik a köd;
ha bőséges a harmat;
ha a tücsök éjszaka ciripel;
ha a fecske, a pacsirta magasan száll;
ha a pók a hálója közepén terpeszkedik;
ha a háziállatok nyugodtak, jókedvűek;
Változás
Változik az idő,
ha a kakas éjszaka kukorékol
Hideg
Hideg lesz,
ha a nap sugarai felkelte előtt már látszanak;
ha a csillagok igen fényesek;
ha a varjak összegyülekeznek és erősen kárognak;
ha a vadliba délnek száll;
Havazás Havazni fog,
ha homályos felhők borítják az eget.
Olvadás Olvadni fog,
ha a kakasok nagyon kukorékolnak.
A növények, állatok viselkedése hosszú távú időjárási előrejelzést is adhat.
Hosszú ősz
Hosszú lesz az ősz,
ha a gyümölcsfák másodszor virágzanak.
Korai tél
Korán beáll a tél,
ha a vadludak már szeptemberben dél felé húznak
Kemény tél
Hosszú, kemény lesz a tél,
ha a vakondok ősszel igen magasra túrnak;
ha a hangyák már nyár végén nagy bolyt építenek
Kikelet Hava (március)
4. napja Hurtuba - Besenyô név, Seruzád fôasszony hadnagya.
Kázmér napja, a férfinév a lengyel eredetû Kazimír férfinév magyaros alakja. A patkányûzés napjaként is emlegették. A gabonatárolókat ebben az idôben takarítják, készítik elô az új termés befogadására. Télen a mezôrôl befészkelôdött rágcsálókat rossz lábasok, vödrök veregetésével, hangoskodással próbálták kiûzni. Fontos szerepük volt ebben a gyerekeknek, mivel versenyezniük kellett, ki tud több dögöt felmutatni a nap végére. Természetesen a jutalom sem maradhatott el. A legeredményesebb gyerek gyújthatta meg azt a máglyát, melyet a sok szemétbôl raktak az udvar végében. Március elsô hete napjainak idôjárással kapcsolatos jóslása: Ha ez az idôszak esôs, havas volt, az aratás megkezdését, arra felkészülését eltolták egy héttel.
Ezen a napon történt
1172-ben 25 éves korában - feltehetõen mérgezéstõl - meghalt III. István magyar király, aki betelepítette a templomos rendet Magyarországra, és megalapította a váradelõhegyi premontrei prépostságot. (* 1162)
1678-ban megszületett Antonio Vivaldi olasz barokk zeneszerzõ és hegedûvirtuóz, egyik leghíresebb mûve a 4 évszak. († 1741)
1832-ben Párizsban 41 éves korában meghalt Jean-Francois Champollion francia nyelvész és egyiptológus, aki 1822-ben a rosette-i kõ segítségével megfejtette a hieroglifákat. (* 1790)
1846 -ban meghalt Pály Elek színész, operaénekes, mûfordító, a magyar opera megalapítója. Körülbelül 20 opera és színdarab szövegét fordította le magyarra, és ezen darabok magyarországi õsbemutatóit is rendezte.
1849-ben I. Ferenc József osztrák császár Olmützben új birodalmi alkotmányt ad ki ("oktrojált alkotmány"), amelyben megszünteti Magyarország önálló államiságát, és a végrehajtó hatalmat a császár kezébe adja.
1852-ben meghalt Nyikolaj Vasziljevics Gogol orosz író (Holt lelkek, Az orr, A köpönyeg). (* 1809)
1875-ben zületett gróf Károlyi Mihály politikus, miniszterelnök, Magyarország elsõ köztársasági elnöke. († 1955)
1877-ben megszületett Garrett Augustus Morgan afroamerikai feltaláló, aki szabadalmaztatta a közlekedési jelzõtáblákat.
1877-ben Emile Berliner feltalálta a mikrofont.
1879-ben meghalt Paál László festõmûvész (Út a fontainebleau-i erdõben). (* 1846)
1885-ben született Salamon Béla színész. († 1965)
1914-ben született Budó Ágoston magyar fizikus, egyetemi tanár, az MTA elnökségi tagja, Kossuth-díjas. († 1969)
1926-ban megszületett Richard Marvin De Vos, az Amway birodalom egyik megalapítója.
1936-ban a Hindenburg nevû német léghajó elsõ útjára indult.
1941-be született Medveczky Ilona (Thurn und Taxis hercegné), magyar táncosnõ, színésznõ
1945-ben brit-amerikai légitámadás a soproni vasútállomások ellen. Igen komoly veszteség éri a magyar vasúti jármûállományt.
1947-ben született Jan Garbarek norvég jazz-zenész, szaxofonista
1953-ban Moszkvában meghalt Szergej Szergejevics Prokofjev orosz zeneszerzõ. Legjelentõsebb mûvei A három narancs szerelmese címû operája, A bohóc és a Rómeó és Júlia címû balettje, valamint a Péter és a farkas címû zenés meséje. (* 1891)
1966-ban John Lennon, a Beatles együttes tagja, nagy felháborodást kiváltó interjúban kijelenti: „Népszerûbbek vagyunk, mint Jézus”.
1975-ben lovaggá ütötte Erzsébet angol királynõ Charlie Chaplint.
1997-ben meghalt Simándy József operaénekes. (* 1916)
Ma ünneplik névnapjukat: Adorján, Adrián, Adrienn, Kázmér, Matild, Zorán
