Az ember az őt körülvevő természetet figyelve, a természet által meghatározva alakította ki eszközeit. A tudomány csírái ott rejtőzködnek a primitív korszakok ismeretanyagában. A gyűjtögetés során az ember megismerkedett a természettel - növénytani, állattani, éghajlattani ismeretekre tett szert. Megismerte a csillagászat alapjait, s a tűzgerjesztéssel, a különféle szerszámok elkészítésével fizikai, matematikai, kémiai alapismeretei is gyarapodtak. Hamarosan törvényszerűségeket ismert fel, képes lett az elvonatkoztatásra, újabb és újabb szerkezetek létrehozására.
Idővel nemcsak a természetes anyagokat, hanem a természetes energiákat is képes lett hasznosítani. Hasznosítja az emberi erőt, a nagyobb kifejtést igénylő munkákhoz az állati erőt, majd olyan egyszerű szerkezeteket alkot, amelyekkel a vizet és a szelet is munkára fogja. Az ember bár állandó harcban állt és áll a természettel, része annak, s a közvetlen környezetében otthonosan érzi magát. Hogy megfelelően tudjon alkalmazkodni, a természet jelenségeit, változásait állandóan figyelnie kellett. Az időjóslások is az ilyen állandó megfigyelések, közvetlen tapasztalatok eredményei, amelyekből az idők folyamán természetesen kirostálódtak a téves megállapítások. A szabadban élő, dolgozó emberek, a pásztorok állandóan ki voltak téve az időjárás szeszélyeinek, s így jó helyi előrejelzést tudtak adni.
Nézzünk meg néhány tapasztalaton alapuló időjóslást:
Eső
Eső lesz,
ha udvara van a holdnak;
ha szivárvány látszik a hold körül;
ha a hold színe nagyon sárga;
ha reggel szivárvány van;
ha bokrosodnak a felhők;
ha a távoli hegy közelinek látszik;
ha "pipázik a hegy;
ha elmarad a hajnali harmat;
ha messzire hallatszik a harangszó, a vonatzaj,
a patak csobogása;
ha a csendes, meleg időben
a földön portölcsérek keletkeznek;
ha a füst lecsap;
ha erősebben csípnek a legyek, szúnyogok, bolhák;
ha a madarak hangosabbak, nyugtalanok;
ha a fecske alacsonyan száll, a varjú sokat károg;
ha a hangyák erősen futkároznak;
ha a kakasok gyakrabban kukorékolnak;
ha sokat mosdik a macska;
ha a barmok a levegőt szaglásszák és sokat bőgnek;
ha a kutyák füvet esznek, a földet harapdálják;
ha a hím állatok közösülésre tehetetlennek mutatkoznak;
Hajnali eső "nem kér szállást", mert hamar átvonul.
Szivárvány
A szivárvány megjelenése után már nem lesz eső.
Az ember is megérzi az eső közeledtét: fejfájás, reumás
fájdalom, bágyadtság, álmosság, száraz tenyér jelzi. A közeledő esőre utal néhány anyag megváltozott tulajdonsága:
a fatárgyak bedagadnak, nehéz a dugót kihúzni, a kender
szálai összehúzódnak, a hajszálak megnyúlnak, a kő nyírkos lesz, a gyertya serceg, a só összeáll.
Jégeső közeledtét a felhők színéről, a mennydörgés különös, morajló hangjáról lehet fölismerni. A közeli vihart
jelzi az is, ha az erdei madarak hirtelen elhallgatnak.
Jégeső
Jégeső lesz,
ha nagy tornyos fellegek közelednek
és a fehér felhők szaladnak az égen;
ha a felhő alja leér a földre;
ha nagy melegben hirtelen
hideg szél kerekedik;
és szürke fellegek közelednek;
Erős szél
Erős szélre utal,
ha napnyugtakor vörös az ég alja;
ha sűrűn látszanak a csillagok;
ha a hold vörösnek látszik;
ha a nap felkeltekor vörösnek látszik;
Száraz meleg
Száraz meleg idő várható,
ha a nap felkeltekor tiszta;
ha reggel és napnyugtakor leereszkedik a köd;
ha bőséges a harmat;
ha a tücsök éjszaka ciripel;
ha a fecske, a pacsirta magasan száll;
ha a pók a hálója közepén terpeszkedik;
ha a háziállatok nyugodtak, jókedvűek;
Változás
Változik az idő,
ha a kakas éjszaka kukorékol
Hideg
Hideg lesz,
ha a nap sugarai felkelte előtt már látszanak;
ha a csillagok igen fényesek;
ha a varjak összegyülekeznek és erősen kárognak;
ha a vadliba délnek száll;
Havazás Havazni fog,
ha homályos felhők borítják az eget.
Olvadás Olvadni fog,
ha a kakasok nagyon kukorékolnak.
A növények, állatok viselkedése hosszú távú időjárási előrejelzést is adhat.
Hosszú ősz
Hosszú lesz az ősz,
ha a gyümölcsfák másodszor virágzanak.
Korai tél
Korán beáll a tél,
ha a vadludak már szeptemberben dél felé húznak
Kemény tél
Hosszú, kemény lesz a tél,
ha a vakondok ősszel igen magasra túrnak;
ha a hangyák már nyár végén nagy bolyt építenek
Napisten hava (június)
22. napja Döme - A Dömötör és a Dömjén rövidülése.
Ákos napja, deákosan Achatius, ókeresztény vértanú. A keresztesháborúk idején költött legenda szerint Hadrianus császár idejében tízezer katonatársával együtt az Ararát hegyén keresztre feszítették, mert nem áldoztak a pogány isteneknek. Ezért a napot a Tízezer Vértanú ünnepe gyanánt is számon tartották. Az egyik katona fejereklyéjét az egri székesegyház ôrizte.
Ezen a napon történt
Kr. e. 168-ban a Püdnai csata: Lucius Aemilius Paullus Macedonicus legyõzi és elfogja Perszeusz makedón királyt, ezzel véget ér a Harmadik Makedón Háború.
813-ban Krum bolgár kán a hadrianopoliszi csatában legyõzi I. Mihály bizánci császárt.
1633-ban Rómában Galileo Galilei olasz matematikus, filozófus és csillagász, hû katolikusként az inkvizíciós bíróság elõtt visszavonta nézeteit a kopernikuszi tanokról, amely szerint a Föld kering a Nap körül.
1814-ben született Báró Kemény Zsigmond erdélyi magyar író, publicista, politikus. († 1875)
1825-ben született Duka Tivadar magyar orvos, India-kutató, Kõrösi Csoma Sándor hagyatékának feldolgozója. († 1908)
1837-ben született Paul Morphy amerikai sakkozó, az elsõ nem hivatalos sakkvilágbajnok. († 1884)
1837-ben elkezdték a Magyar Nemzeti Múzeum építését.
1848-ban Párizsban kitört a munkások felkelése, az úgynevezett "júniusi csata", amely a történelem elsõ nagy szocialista megmozdulása volt.
1850-ben született Goldziher Ignác filológus, orientalista. († 1921)
1910-ben született Konrad Zuse feltaláló, a számítógép atyja.
1913-ban megszületett Weöres Sándor költõ, író, drámaíró. († 1989)
1940-ben Franciaország nevében Huntziger tábornok aláírja a kapitulációt a német csapatok elõtt (Compiegne-ben).
1941-ben Németország lerohanja Szovjetuniót, megnyílik a világháború második frontja.
1944-ben Bad Aussee-ben megszületett Klaus Maria Brandauer (eredeti nevén: Klaus Georg Stengl) osztrák filmszínész és rendezõ.
1948-ban megszületett Cserháti Zsuzsa énekesnõ. († 2003)
1949-ben megszületett Summitban, New Jersey államban Meryl Streep Oscar díjas amerikai színésznõ.
1952-ben megszületett Graham Greene, kanadai származású amerikai színész.
1961-ben megszületett Jimmy Somerville zenész, a Bronski Beat majd a Communards együttes tagja.
1962-ben meghalt Uray Tivadar Kossuth-díjas magyar színész. (* 1895)
1969-ben Londonban, 47 éves korában meghalt Judy Garland énekesnõ, színésznõ (Óz, a csodák csodája). (* 1922)
1987-ben meghalt Fred Astaire (eredetileg Frederick Austerlitz) amerikai színész, szteptáncos. (* 1899)
1992-ben Dél-Erdélyben, a Hunyad megyei Vaskapu-hágóban románok munkagéppel ledöntik Hunyadi János 1442 szeptember 6-én kivívott zajkányi gyõzelmének utolsó, 1896-ban állított emlékmûvét. A négyméteres öntöttvas buzogányt 1993-ban az osztrói tóban megtalálják, és a várhelyi múzeumba mentik. Innen 1994-ben ellopják.
