Az ember az őt körülvevő természetet figyelve, a természet által meghatározva alakította ki eszközeit. A tudomány csírái ott rejtőzködnek a primitív korszakok ismeretanyagában. A gyűjtögetés során az ember megismerkedett a természettel - növénytani, állattani, éghajlattani ismeretekre tett szert. Megismerte a csillagászat alapjait, s a tűzgerjesztéssel, a különféle szerszámok elkészítésével fizikai, matematikai, kémiai alapismeretei is gyarapodtak. Hamarosan törvényszerűségeket ismert fel, képes lett az elvonatkoztatásra, újabb és újabb szerkezetek létrehozására.
Idővel nemcsak a természetes anyagokat, hanem a természetes energiákat is képes lett hasznosítani. Hasznosítja az emberi erőt, a nagyobb kifejtést igénylő munkákhoz az állati erőt, majd olyan egyszerű szerkezeteket alkot, amelyekkel a vizet és a szelet is munkára fogja. Az ember bár állandó harcban állt és áll a természettel, része annak, s a közvetlen környezetében otthonosan érzi magát. Hogy megfelelően tudjon alkalmazkodni, a természet jelenségeit, változásait állandóan figyelnie kellett. Az időjóslások is az ilyen állandó megfigyelések, közvetlen tapasztalatok eredményei, amelyekből az idők folyamán természetesen kirostálódtak a téves megállapítások. A szabadban élő, dolgozó emberek, a pásztorok állandóan ki voltak téve az időjárás szeszélyeinek, s így jó helyi előrejelzést tudtak adni.
Nézzünk meg néhány tapasztalaton alapuló időjóslást:
Eső
Eső lesz,
ha udvara van a holdnak;
ha szivárvány látszik a hold körül;
ha a hold színe nagyon sárga;
ha reggel szivárvány van;
ha bokrosodnak a felhők;
ha a távoli hegy közelinek látszik;
ha "pipázik a hegy;
ha elmarad a hajnali harmat;
ha messzire hallatszik a harangszó, a vonatzaj,
a patak csobogása;
ha a csendes, meleg időben
a földön portölcsérek keletkeznek;
ha a füst lecsap;
ha erősebben csípnek a legyek, szúnyogok, bolhák;
ha a madarak hangosabbak, nyugtalanok;
ha a fecske alacsonyan száll, a varjú sokat károg;
ha a hangyák erősen futkároznak;
ha a kakasok gyakrabban kukorékolnak;
ha sokat mosdik a macska;
ha a barmok a levegőt szaglásszák és sokat bőgnek;
ha a kutyák füvet esznek, a földet harapdálják;
ha a hím állatok közösülésre tehetetlennek mutatkoznak;
Hajnali eső "nem kér szállást", mert hamar átvonul.
Szivárvány
A szivárvány megjelenése után már nem lesz eső.
Az ember is megérzi az eső közeledtét: fejfájás, reumás
fájdalom, bágyadtság, álmosság, száraz tenyér jelzi. A közeledő esőre utal néhány anyag megváltozott tulajdonsága:
a fatárgyak bedagadnak, nehéz a dugót kihúzni, a kender
szálai összehúzódnak, a hajszálak megnyúlnak, a kő nyírkos lesz, a gyertya serceg, a só összeáll.
Jégeső közeledtét a felhők színéről, a mennydörgés különös, morajló hangjáról lehet fölismerni. A közeli vihart
jelzi az is, ha az erdei madarak hirtelen elhallgatnak.
Jégeső
Jégeső lesz,
ha nagy tornyos fellegek közelednek
és a fehér felhők szaladnak az égen;
ha a felhő alja leér a földre;
ha nagy melegben hirtelen
hideg szél kerekedik;
és szürke fellegek közelednek;
Erős szél
Erős szélre utal,
ha napnyugtakor vörös az ég alja;
ha sűrűn látszanak a csillagok;
ha a hold vörösnek látszik;
ha a nap felkeltekor vörösnek látszik;
Száraz meleg
Száraz meleg idő várható,
ha a nap felkeltekor tiszta;
ha reggel és napnyugtakor leereszkedik a köd;
ha bőséges a harmat;
ha a tücsök éjszaka ciripel;
ha a fecske, a pacsirta magasan száll;
ha a pók a hálója közepén terpeszkedik;
ha a háziállatok nyugodtak, jókedvűek;
Változás
Változik az idő,
ha a kakas éjszaka kukorékol
Hideg
Hideg lesz,
ha a nap sugarai felkelte előtt már látszanak;
ha a csillagok igen fényesek;
ha a varjak összegyülekeznek és erősen kárognak;
ha a vadliba délnek száll;
Havazás Havazni fog,
ha homályos felhők borítják az eget.
Olvadás Olvadni fog,
ha a kakasok nagyon kukorékolnak.
A növények, állatok viselkedése hosszú távú időjárási előrejelzést is adhat.
Hosszú ősz
Hosszú lesz az ősz,
ha a gyümölcsfák másodszor virágzanak.
Korai tél
Korán beáll a tél,
ha a vadludak már szeptemberben dél felé húznak
Kemény tél
Hosszú, kemény lesz a tél,
ha a vakondok ősszel igen magasra túrnak;
ha a hangyák már nyár végén nagy bolyt építenek
Jégbontó Hava (február)
5. napja Taksony - Géza fejedelem atyja, Árpád unokája.
Ágota napja, a nemes szûz Catania városában élt. A tiszttartó feslett életre akarja csábítani és kényszeríteni próbálja, hogy tagadja meg Jézust, és hogy áldozatot mutasson be a pogány isteneknek. Ágota ellenáll. A helytartó válogatott kínzásokkal gyötri és börtönbe vetteti. Itt hal meg (253). Mielõtt eltemették volna, egy szép, bársonyban és szép öltözettel ékesült ifjú század magával odajöve mindeneknek látására, kik mind Úristennek szent angyalai voltak. Egy esztendõ múlva nagy sebes tûzláng fakada ki az hegybõl és az várasra kezd jõni, azonban az Ágota koporsajáról levették a velumot, azaz fátylat és kifüggesztették a tûz ellen. A láva megállott és az Etna nem pusztította el a várost. E napon szentelt kenyeret tesz a háztetõ alá a privigyei szlovák nép, hogy a tûzvészt elkerülje. Az Ágota-napi kenyérbõl egy darabkát a vízre tesznek, megmutatja, hogy hol van a vízbefúlt, így aztán ki tudják fogni. E naphoz néhol az a hiedelem fûzõdik, hogy alkalmas a házi férgek eltávolítására. A jászladányiak és a jugoszláviai magyarok ezért körülsöprik a házat és az ólakat. Az idõjárást illetõen ismert ugyancsak a jugoszláviai magyarok körében az alábbi regula: "Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja".
Ezen a napon történt
1533-ban született Dudith András a humanizmus fénykorának polihisztor tudósa, reneszánsz magyar irodalom alkotója, pécsi püspök és császári királyi tanácsos. († 1589)
1626-ban Párizsban megszületett Marie Marquise de Sévigne (leánykori nevén: de Rabutin-Chantal) francia írónõ, aki kereken 1500 levelet írt leányának, amelyben XIV. Lajos korának társadalmi életét mutatta be.
1788-ban megszületett Kisfaludy Károly dráma- és elbeszélésíró, költõ, szerkesztõ, festõ (A Tatárok magyarországon). († 1830)
1810-ben meghalt Rát Mátyás újságíró, az elsõ magyar újság, a Magyar Hírmondó szerkesztõje.
1840-ben megszületett John Boyd Dunlop skót állatorvos, a légtömlõs gumiabroncs feltalálója. († 1921)
1849-ben Guyon Richárd a branyiszkói ütközetben legyõzi Franz Deym osztrák császári csapatait.
1852-ben Szentpétervárott megnyitották a Leo von Klenze német építész tervei alapján készült Ermitázst.
1860-ban született Kner Izidor nyomdász, könyvkötõ. († 1935)
1877-ben született Nagy Endre író, konferanszié.
1878-ban megszületett Andre-Gustave Citroen francia autógyáros.
1883-ban született Nagy Lajos író, publicista. († 1954)
1897-ben Marcel Proust és Jean Lorrain párbajt vívott, mert Proustot homoszexualitással vádolták meg
1919-ben Charlie Chaplin, Mary Pickford, Douglas Fairbanks és D. W. Griffith megalapítja a United Artists filmstúdiót.
1922-ben született Szepesi György újságíró.
1937-ben Charlie Chaplin bemutatta elsõ hangosfilmjét, a "Modern idõk"-et.
1971-ben Gorkijban (ma Nyizsnyij Novgorod, Oroszország) 78 éves korában meghalt Rákosi Mátyás (eredeti nevén: Rosenfeld), a "bölcs vezér", aki 1952-53-ban - pártfõtitkársága mellett - a minisztertanács elnöke volt. (* 1892)
1971-ben az Apollo-14 ûrhajó leszáll a Holdra.
1979-ben meghalt Thurzó Gábor író, kritikus, mûfordító. Elbeszélések és regények mellett filmforgatókönyveket is írt. (* 1912)
Ma ünneplik névnapjukat: Ágota, Etel, Etelka, Ingrid
